Főmenü > Könyv >
 
  A 100 éve született Bendefy László élete és művei
A 2004-ben száz éve született Bendefy László nagyon gazdag tudományos életmű eredményét hagyta ránk. 1983-ban, nyolcvanadik születésnapja közeledtével a szombathelyi Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár gondozásában, Vértesi Péterné (Sragner Márta) szerkesztésében, Dr. Bendefy Lászlóné Sikor Magdolna közreműködésével elkészült műveinek majdnem teljes bibliográfiája, amely közel 800 írását közölte.
Bendefy László életművének nagyságát, munkásságának aktualitását és eredményeinek időtállóságát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a tudományos irodalom rendszeresen hivatkozik munkáira, a jelen kötetben pedig a szaktudományok mai neves képviselői vállalták az egyes szakterületekről szóló tanulmányok írását.
A most megjelent emlékkötettel újra tisztelgünk Bendefy László, a kiváló geológus, geodéta, történész, kartográfus és tudománytörténész emléke előtt. A kiadványban átdolgozva, újakkal kiegészítve megtalálhatók az 1983-as bibliográfia tételei. A tudós életét, sokoldalú munkásságát neves szakemberek által írt tanulmányokban mutatjuk be, melyeket az adott tudomány-területtel foglalkozó önálló Bendefy kötetek, tanulmányok, hosszabb rövidebb cikkek felsorolása tesz szemléletessé.

Ára: 2200 Ft/db

>> kosárba teszem
 
 
  Bendefy László: A magyarság és Középkelet
Bendefy László nyolcvan éve, 1928-ban kezdte meg mérnöki diplomájának és geológusi doktorátusának megfelelő pályafutását és a sors kiszámíthatatlan fordulata folytán ez a hivatás vezette rövidesen Rómába. Szabadidejét itt a Vatikánban levéltári kutatásokkal hasznosította. Munkájának eredményeit "Az ismeretlen Juliánusz" c. könyvében jelentette meg 1936-ban és ezzel eljegyezte magát a magyar őstörténet kutatásával. További levéltári búvárkodása eredményeként a Kaukázusban, a Kuma folyó mentén több száz évig elszakadtan élt testvéreinkről ismerhettünk meg számos izgalmas részletet.
Népünk a valaha Ázsia belsejében volt őshazájából elindulva vándorlása során számos nyomot hagyott az általa hosszabb-rövidebb ideig lakott területeken és őrzött meg hagyományaiban, melyek tovább éltek a Kárpát-medencében. Az ilyen nyomokat kutatva született meg a szerzőnek számos, különböző folyóiratokban megjelent, ma már nehezen összegyűjthető dolgozata. A MAGYARSÁG ÉS KÖZÉPKELET olyan mű, amely ilyen kisebb-nagyobb mozaikszemek bemutatásával igyekszik teljesebbé tenni őseinkről alkotott képünket.
A könyv először a zűrzavaros 1945-ös esztendőben látott napvilágot és ez meg is magyarázza, hogy szinte azonnal utolérte az akkori rezsim szelekciója és jó időre süllyesztőbe került. Ezért nagyon örvendetes, hogy nemrég ismét megjelent reprint kiadásban, hisz az azóta eltelt több mint félszázad alatt végzett kutatások sem tették időszerütlenné a művet, legfeljebb kiegészítették a benne foglaltakat. Sok kérdésben a tudomány azóta sem jutott sokkal előbbre. Ebben az olvasmányos stílusban írt műben az 1977-ben elhunyt szerző tizenhét témakört dolgoz föl, melyek nagyon alapos kutatásairól és gazdag lexikális ismereteiről tesznek tanúbizonyságot.
Az új kiadás előszavában az azóta elhunyt Dr. Berta Árpád, a szegedi Tudomány Egyetem altajisztikai professzora „izgalmas tanulmányok tárházá”-nak minősíti a könyvet. A címadó dolgozat a szkíták, hunok, avarok és a magyarok 1945-ig feltárt régészeti leletei közötti kapcsolatrendszerrel foglalkozik, majd többek között Zemarchos és Valentinus Kr. u. 568. ill. 576. évi, a magyarság korai történetével is kapcsolatba hozható utazását a kor történetébe ágyazva ismerhetjük meg. Ebben alapos áttekintést kapunk a perzsák ellen szövetségest kereső Bizáncnak az egyre erősödő türkök uralkodójához küldött követei kemény küldetéséről
Ottó testvér 1231-1234. évi utazása valamint a Baskirok és tatárok című fejezet azoknak a keleti utazóknak, krónikásoknak, hittérítő szerzeteseknek állít emléket, akik főként a mongol kor előtti Kelet-Európa lakóiról hoztak híreket. Az előbbi jelentőségét növeli, hogy előkészítette rendtársa, Juliánusz küldetését.
További, kisebb lélegzetű írásokkal együtt A magyarság és Középkelet érdekes témákat feldolgozó, színvonalas dolgozatok gyűjteménye. Az Ismeretlen Juliánusz és A magyarság kaukázusi őshazája – Gyeretyán országa szerzőjének kötetét bizton ajánlhatjuk a magyar őstörténet iránt érdeklődő olvasó figyelmébe.

Ára: 1500 Ft/db

>> kosárba teszem
 
 
  Bendefy László: Kummagyaria
Kummagyaria névvel illették régi utazók, pápai bullák, történetírók, földrajztudósok, stb. a Kuma folyó két oldalán elterülő egykori országot. A kaukázusi népek között még pár nemzedékkel ezelőtt is élő volt a hagyomány, hogy a Kaukázus hatalmas hegy-csúcsainak északi lankáitól egészen a Manicsj folyóig terjedő területet, melyet a Kuma folyó szel keresztül, sok száz éven át magyar, illetve magyarokkal rokon törzsek népesítették be. Az örmények nagy tudósa, Chorenei Mózes, "Arménia Földrajza" c. művében mintegy 1500 esztendővel ezelőtt felsorolta a hazája szomszédságában található népeket, köztük a Kaukázustól északra élő kum-, vagy kuma magyarokat. Jóval később, 1245-ben ugyanezen névvel illeti Piano da Carpino pápai követ is ezt a népet és több pápai bulla is Cummageriának nevezi. Egykori ott-éltükről még ma is számos régészeti lelet, valamint helynév tanúskodik, mint pl. az egykori főváros közelében lévő "Burgun Madžari" és még több tucat helység neve a környéken. Fejedelmi városukat, a Kuma partján épült Madzsart az arab földrajz-tudós, Abu-l'-fida már 1321-ben említi, de később, romjaiban számos utazó látta, leírta és tanusította, hogy az a magyarok városa volt.
A magyarok kaukázusi őshazájával, Kummagyaria és népe történetével ismertet meg Bendefy László lebilincselő könyve.

Ára: 2200 Ft/db

>> kosárba teszem